A jelenleg raktáron levő kasszák megfelelnek a jelenleg hatályos rendeleteknek, de ez nem azt jelenti, hogy a szolgáltatói szektor igényeinek is – mondta a Magyar Pénztárgép Szövetség elnöke, aki szerint éppen ezért érdemes megvárni a közeljövőben érkező rendeletmódosítást.
Merre tart a magyar politika? A bal- vagy a jobboldalon jelenhetnek meg új szereplők, előállhat-e egy magyar Beppe Grillo vagy Janusz Palikot? Több vagy kevesebb populizmusra van igény? Lehet az LMP-ből középpárt? A hvg.hu a rendszerkritikus ellenzéki pártok lehetőségeiről kérdezett a parlamenten kívüli politizálásban jártas szakértőket.
A kormány a felső középosztály és az elit javára igazítja át a nemzeti elosztásrend arányait egy olyan világgazdasági környezetben, amelyben az újra elosztható anyagi javak az elmúlt években drasztikusan csökkentek. Így a jövedelemátcsoportosítás csak az alsó rétegek státuszának sérülése árán hajtható végre. Mindeközben keveset tudunk arról, hogy a kedvezményezett rétegek jelen állapotukban képesek lehetnek-e a gazdaság dinamizálására.
A Fidesz támogatottsága február óta folyamatosa csökken, bomlóban a párt heterogén szavazótábora. Az ország legnagyobb politikai táborát ma már a pártot nem választók csoportja képezi. Mindez felveti – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője –, a csökkenő legitimitás milyen hatással lesz a kormányzás irányvonalára és magára a kormányzó elitre. Továbbá: mi lesz a sorsa annak a hatalmasra duzzadt tábornak, amely egyelőre nem talál politikai képviseletet magának?
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. A pillanatnyi kényszerhelyzet szülte ellenségkonstrukciók (magánnyugdíjpénztárak, IMF, EU) mellett vannak koncepcionális, hosszabb távra szóló konstrukciók, ilyen az államadósság - szögezi le Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A Fidesz-kormány erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzást kíván megvalósítani. Ezek az államra, családra, kormányzásra, erőpolitikára vonatkozó szemléleti alapvetések jelen lesznek minden szakpolitikai döntésben, érvényesülnek majd minden átalakítási mozzanatban, és ezáltal – közvetve vagy közvetlenül – jelentősen kihatnak életkörülményeinkre is, jósolja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Kockázatos az Orbán-kormány egyensúlyozása hatékonyság és szabadság között: a kétharmados felhatalmazás birtokában erős a csábítás, hogy amint valamilyen problémába ütköznek, módosítsák a szabályozást, ha kell, az alkotmányt, aminek kiszámíthatatlanság és bizonytalanság lehet a velejárója. Annak pedig a hatékonyság láthatja kárát, ha nem tudják a problémák gyökerét beazonosítani és rossz megoldást választanak – mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Méltatlanul kevés szó esik arról, hogy debütál a Fidesz-kormány új adórendszere, amely pedig jelentősen átrendezi a közteherviselés hazai rendszerét. Az új adószabályozás nem csupán adócsökkentésről szól, hanem arról is, hogy az anyagi javak nemzeti elosztásrendjének új modellje van kialakulóban. Az állampolgárok erről azonban egyelőre keveset tudnak. Vajon miért? Erre igyekszik válaszolni Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A nemzeti együttműködés motívumrendszere jól vizsgázott az önkormányzati választáson, ám most újabb próbatétel következik: a jövő évi költségvetés vitájánál konkrétumokról kell beszélni, a büdzsé szerkezetéről, tartalmáról, prioritásairól. Ekkor dől el valójában, hogy középtávon mennyire életképes a nemzeti együttműködés koncepciója és retorikai eszközrendszere – állapítja meg Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Normális kollegiális viszony helyett a munkahelyen egymás fúrása, lejáratása, könyöklés, a vállalatok közötti versenyben trükközés, feljelentgetés, pereskedés, bizalomhiány – van mit változtatni a munka-illetve üzleti kultúrán Magyarországon. Nem lehet mindent a politikai kultúra kezdetleges voltára fogni, véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A nemzeti együttműködés nyilatkozata úgy interpretálja az utóbbi hónapok eseményeit, hogy a "társadalmi szerződés" már megköttetett, a szerződéskötés aktusa maga a választás volt, tárgya pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozása. Milyen lenne egy igazi társadalmi szerződés? – ezt fejti ki Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Milyen érzetek, milyen képzetek kapcsolódtak az egyes pártokhoz, milyen trendek befolyásolták a választói magatartást? A pártok milyen életérzést, milyen hangulatot sugároztak? Bizonyos körben sikk volt a Jobbikra, egy másik körben pedig az LMP-re szavazni. Viszont sok hagyományos MSZP-s szavazó kínban volt, hogy leadja-e szavazatát hűtlennek tartott pártjára. A Fidesz-szavazatoknál divatos trendek már nem játszottak szerepet, a párt győzött a „betapasztott szájú kampány” ellenére – állapítja meg cikkében Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Mostanra egyre kitapinthatóbb, hogy a kampány kulcsmotívuma az a pozicionálási küzdelem, mely sajátos háromszögbe rendezi a Fideszt, a Jobbikot és az MSZP-t. A Fidesz az MSZP és a Jobbik, a szocialista párt a Fidesz és a Jobbik, a Jobbik pedig az MSZP és a Fidesz közé igyekszik egyenlőségjelet tenni. A Fidesznek a Jobbikkal folytatott első pengeváltások után döntenie kell: vagy vállalkozik a nyílt küzdelemre, vagy vállalja a kockázatkerülés kockázatait.
Beköszöntött a programtalanság kora. A (nem hivatalos) kampánykezdés küszöbén még fogalmunk sincs arról, melyik politikai erő mit kezdene az országgal, milyen Magyarországot képzel el, és hogyan kívánja azt elérni – figyelmeztet írásában Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
